Kedves családunk és barátaink!

Ahogy ígértük, elindítunk egy blogot a a velünk történtekkel kapcsolatban. Ez lenne a blogunk első bejegyzése, viszont már eltelt pár nap mióta elhagytuk Magyarországot, szóval most megpróbáljuk összegezni az eddig történteket.

A helyesírási hibákért én (Noriss) kérek elnézést, Ancsi holnap fogja lektorálni, de saját felelősségre én már ma kiposztolom. Remélem nem fogok nagyon szorulni érte... ;) ('nem szorulsz érte... :D [Szöszi]')

Pénteken (jan.25.) minden simán ment, a reptéren már időben ott voltunk, elbúcsúztunk Anikótól és Fecótól, majd rövidesen feladtuk a csomagjainkat (egyenként 19,9 kg-mal, szóval sikerült szinte teljesen kihasználnunk a lehetőségeinket), és vártuk Ricsit és Beát. Miután megérkeztek ők is, már közeledett a repülés időpontja szóval majdnem könnyes  - na jó egy kicsit könnyes... - búcsút vettünk egymástól és nekiindultunk a biztonsági vizsgálatoknak. Ezeken szerencsére könnyedén átestünk, bár úgy tűnt, a magyar oldalon lazább az átvizsgálás, lévén egy doboz gyufa maradt véletlenül a hátizsákomban még valamelyik túrázás alkalmával, de ez úgy látszik nem volt olyan fontos dolog, hogy a röntgen vizsgálat után kivetessék velünk. Érdekes momentum az is, hogy külön tálcába csak a laptopot kellett tegyük az összes többi elektronikai cucc (digitális fényképezőgép, laptop aksi, mobil vinyók, stb.) maradhatott a hátizsákban. Ezután viszonylag gyorsan átmentünk a dutyifrí-n, gondolkodtunk, hogy vegyünk-e pár csík cigit pl.: Junky-nak, de mivel nem tudtuk, hogy akkor éppen milyen státuszban van (már leszoktam a cigiről, vagy épp le akarok szokni a cigiről), kihagytuk ezt a lehetőséget. S mivel már erősen közeledett a kapuzárás, s így nálunk a kapuzárási pánik (bibáppáp csss - 'nagyon szép volt szívem :D [Szöszi]'), ezért gyorsan beálltunk a sorba, ami azért nem is haladt annyira lassan, viszont a buszra, ami végül kivitt a repülőhöz, elég sokat vártunk. Várakozás közben - jófejek lévén, magunk elé engedtünk egy állapotos kismamát. Csak azt nem értettük, hogy másnak ez hogy nem jutott eszébe... Ami igazából már a Boarding passunk nyomatatásakor meglepett, az Easy Jet, gondolom, hogy javítsa a nem kulturált (csűrheszerű) gépreszállást, elkezdett ülőhelyszámokat is biztosítani a normál foglalásoknál is. Szóval ránk a 20A és a 20B ülések vártak. :)

A repülés a szokásos volt, a végére kicsit elfáradtunk. Majd miután a reptéren gyalogoltunk vagy.... - hát elég sokat - felvettük a csomagokat, és átestünk a welcome ellenőrzésen. A váróban Vikunya már várt minket. bepattantunk a kocsiba, és elindultunk Bromley-ba. Magyar idő szerint kb. éjfélkor érkeztünk meg a Vikunya-Adél rezidenciára :). Egy gyors pusziváltás és üdvözlés, valamint egy nagyon finom welcome csirkepaprikás (nagyon köszönjük Adél, isteni finom volt) elfogyasztását követően mi Vikunyával összekaptuk a motyónkat, újra kocsiba ültünk, és most már angol idő szerint kb éjfélre meg is érkeztünk Tomiékhoz a farmra. Tominak és Krisztának ezúton is nagyon köszönöm a király hétvégét, aminek eredményeként elejtésre került 15 fácán, 3 szajkó, 3 szalonka, 2 galamb és 1 nyúl, valamint nem utolsó sorban megszületett az egyik már nagyon várt kiscsikó, Viku tett fell képeket róla a facebook-ra, ha minden igaz. A hétvégén megismerkedtem Inkő Tomival és párjával Emesével is, akik szintén nagyon kedvesek és szimpatikusak voltak.

Összességében egy nagyon király hétvége volt. Best beginning ever! :)

A vasárnap nagy részét pihenéssel töltöttük. Ránk is fért rendesen.

Hétfőn két dolgot igyekeztünk elintézni, az elsőt, és egyben legfontosabbat, hogy regisztráljunk a hőn áhított NI számért, másodsorban pedig, hogy bankszámlát nyissunk. Lévén ez a két dolog elengedhetetlen ahhoz, hogy munkába állj.

Kicsit későn keltünk, így délután becsattogtunk a Bromley-ban található Job Center-be és megkérdeztük, mi is a menete a regisztrációnak. Az ügyintézők nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, elmagyarázták, hogy vagy telefonon igényelhetjük, vagy interneten keresztül. Mivel úgyis ott voltunk és megkaptuk a telefonszámot, és az iroda várójában rendelkezésre állt több ingyen használható vonalas telefon, beregisztráltunk telefonon. Február 13-ra kaptunk időpontot szóval akkor megyünk majd interjúra, hogy bizonyítsuk azok vagyunk akiknek mondjuk magunkat. :)

Ezután a bankszámlát szerettük volna elintézni. Ez már kicsit bonyolultabban ment, azazhogy megy, mivel holnap leszünk túl rajta, ha minden igaz. Hogy röviden összefoglaljam a dolgot, bejelentett lakás nélkül, azaz pontosabban közüzemi számla nélkül ami a nevedre szól, normál bankszámlát nem tudsz nyitni. Amit tudsz, az például az HSBC bank Passport account-ja, amit kifejezetten külföldieknek, nemrég az országba érkezetteknek találtak ki. Viszont, és itt jön a csavar, ehhez is kell közüzemi számla, igaz itt nem az angol hanem a mi esetünkben magyar, vagy bármi más dokumentum, amivel hitelt érdemlően bizonyítani tudod a hazai lakcímed. Még mielőtt azt gondolná valaki, hogy hé, hát mi sem egyszerűbb ennél, hiszen nekünk, kicsi országunkban van egy Lakcímkártyának nevezett laminált izénk, ami pont erre való, hát el kell hogy szomorítsam, ilyen kártya valószínűleg csak a mi hazánkban létezik, s lévén nincs rajta fénykép, így itt nem számít hivatalos okiratnak, szóval kb. annyit ér mint az árnyékszéken az a bizonyos papír. Szóval aznap eltessékeltek minket a bankból, hogy sajnos nem tudják elfogadni a bankszámla nyitáshoz eme becses okmányt. Ettől függetlenül nagyon készségesek és kedvesek voltak velünk az ügyintézők, még azt is ajánlották, hogy mindenképp térjünk vissza másnap, mert akkor lesz egy ügyintéző hölgy, aki lengyel származású, és talán már látott lakcímkártyát életében. Nah, lényeg a lényeg, leleményes magyarként már otthon igyekeztünk minden hivatalos ügyünket elektronikus útra terelni így az otthoni bankszámla kivonatunkat is elektronikusan .pdf formában kapjuk. Szerencsére ez tartalmazza a lakcímünket, és így ez a dokumentum már elég bizonyítékként szolgál a számlanyitáshoz. Ebben sikerült is megegyeznünk az ügyintézővel, és ma vissza is tértünk a bankba. A doksikat ellenőrizték és megfelelőnek találták, csak sajnos túl elfoglaltak voltak ma az ügyintézők, így nem tudtak foglalkozni velünk, de sebaj, egyeztettünk egy időpontot holnap 3-ra, ahol tárt karokkal fognak várni, hogy havi 8 fontért megnyithassuk első angol bankszámlánkat. Nem kell megijedni, ezt a konstrukciót 6 hónapig kötelező csak fenntartani, és addig biztos találunk munkát, hogy ezt finanszírozzuk! :)

Egyelőre ennyi, de ahogy Katsa mondaná: és a történet folytatódik...

Cuppantás mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.